Pireneusi hegyikutya

(Chien de Montagne des Pyrénées)

FCI-Standard N° 137 / 31. 03. 2005 /GB

Fordította: Mrs Pamela Jeans-Brown, lektorálta Raymond
Triquet és Alain Pécoult).
Származás : Franciaország
Az eredeti standard kiállítási dátuma : 13.03.2001.
Használhatósága: Őrző (pásztor) kutya a hegyekben.
F.C.I. Besorolás: II. Fajtacsoport
Pinscher és Schnauzer
- Molossoid fajták
- Svájci hegyi és pásztorkutyák
2.2 Szakasz: Molosszidok, Hegyi típus
Munkavizsga nélkül.

Rövid történeti áttekintés:

A Pireneusokban él időtlen idők óta, a középkor óta ismert, várőrzőként használt kutya, melyet Gaston Phoebus említ először a 14. században. a 17. században már ismert kísérőkutya, valóságos glória övezte XIV. Lajos udvarában. A fajta első részletes leírása Count de Bylandt könyvében jelent meg  1897-ben. Tíz évvel később megalakult az első fajtaklub, és 1923-ban a Réunion of Pyrenean Dog Fanciers ( Réunion des Amateurs de Chiens Pyrénées - R.A.C.P.) Mr Bernard Sénac-Lagrange ösztönzésére bejegyeztette az első hivatalos standardot az SCC-nél (Société Centrale Canine-nél, a Francia
kennelklubnál). Az aktuális standard jelenleg is nagyon közel van az 1923-ban kidolgozotthoz, csupán néhány kiegészítést fűztek hozzá.

Általános megjelenés:

Nagyméretű, impozáns és erős felépítésű, de nem nélkülöz bizonyos eleganciát.

Fontos arányok:

· A koponya szélessége a legszélesebb ponton megegyezik a hosszával.
· A pofa kissé rövidebb, mint a koponya.
· A testhossz a váll illeszkedési pontjától a farig kissé nagyobb a kutya marmagasságánál.
· A mellkasmélység azonos, vagy kissé kisebb, mint a marmagasság fele.

Jellem / Temperamentum:

A nyájak ragadozóktól való védelmére használták, az őrző-védő tulajdonságai, és a nyájhoz való viszonyulása alapján szelektálták. Ennek a szelektálásnak az eredménye lett a fő tulajdonsága: az erő és gyorsaság, barátságosság, és kötődés az általa védettekhez. Kezdeményezőkészsége kifejezett, hajlamos a függetlenségre, ami határozott, következetes gazdát igényel.

Fej :

Nem túl nagy összehasonlítva a kutya méreteivel. Az oldalai eléggé lapítottak.
Agykoponya:
- a legszélesebb része akkora, mint a hossza
- félellipszis alakú abból kifolyólag, hogy a középen lévő csontnyúlvány jól tapintható
- nyakszirti nyúlvány jól tapintható
- szemöldökcsont nem túl kifejezett
- a szemek közötti barázda jól tapintható
- stop enyhe lejtőt mutat.
Arckoponya:
Orr:
Orr és orrtükör teljesen fekete.
Pofa:
Pofatájék széles, kissé rövidebb az agy koponyánál, fokozatosan keskenyedve a csúcs irányába. Fölülről lekerekített „V” alakot formáz. A szemek alatti rész jól kitöltött.
Ajkak:
ajkak feszesek, nem lógnak, éppen csak eltakarják az állkapcsot, feketék, vagy erősen feketével jelzettek
Állkapocs/Fogak:
Teljes fogazat egészséges, fehér fogakkal. Ollós harapás (A felső fogív metszőfogai úgy fedik le az alsó fogív metszőfogait, hogy a két fogív érintkezzen egymással). A tétre harapás
(harapófogó harapás) megengedett, ha a két alsó szemfog előre billen.
Szemek:
Meglehetősen kicsi, mandula alakú, kissé ferdén illesztett,
intelligens, szelíd, ábrándozó tekintet. Borostyán-barna színű, lehetőleg sötétbarna. A szemhéjak szorosan záródnak, sohasem lazák és a szemhéj szélei feketék.
Fülek:
Szemmagasságban tűzött, meglehetősen kicsi, háromszög alakú, a csúcsánál kerekített. Simán esik vissza a fej mellett előre, figyelés közben kissé megemelve tartja.

Nyak:

Erős, viszonylag rövid, jól illesztett, nagyon kis emelkedéssel, kevéssé fejlett lebernyeggel.

Test:

A vállízülettől az ülőgumóig kicsit hosszabb, mint a marmagasság. A szegycsont és a talaj közötti távolság a marmagasság több mint fele.
Felső vonal:
Egyenes, jól alátámasztott.
Hát:
Megfelelően hosszú, erős, feszes.
Ágyék:
Mérsékelten hosszú.
Far:
Kissé ereszkedő, jól kifejezett csípőkkel.
Mar :
széles és izmos, a lapocka mérsékelten ferde.
Lágyék:
Alig kifejezett.
Mellkas:
Nem túl mély, de széles és hosszú. Nem ér a könyök alá, magassága kisebb, vagy egyenlő, mint a marmagasság fele.
Bordák enyhén íveltek.
Farok:
Legalább a csánkízület magasságát eléri. Jól szőrözött, zászlós. Nyugalomban mélyen hordja, a végén horgot formál.
Figyelő állapotban a háta fölé emeli és erősen begörbíti („kereket” csinál, szokták mondani a pireneusi népek).

Végtagok

Mellső végtagok :
Egyenes, erős.
Vállak:
Mérsékelten ferdék.
Felkar:
Jól izmolt és közepesen hosszú.
Alkar :
Egyenes , erős és jól zászlózott.
Csukló :
A lábtő az alkarral egyvonalban helyezkedik el.
Lábközép:
Kissé ferde.
Mancs :
Nem hosszú, tömör, kissé ívelt lábujjakkal.
Hátulsó végtagok :
A hátulsó végtagok hosszabb zászlókkal rendelkeznek mint az elülsők. Hátulról nézve a talajra merőlegesek.
Comb :
Jól izmolt, nem túl hosszú és mérsékelten lejtős, jól kifejezett izmokkal.
Térd :
Mérsékelten szögelt, a testtel párhuzamos.
Alsó comb :
Mérsékelten hosszú, erős.
Csánk :
Széles, száraz, közepesen szögelt.
Mancs :
Nem hosszú, kompakt, kissé ívelt lábujjakkal.
Farkaskarmok:
A hátsó lábaknak dupla, jól formált farkaskarmokkal kell rendelkezniük. A mellső lábakon néha szimpla vagy dupla farkaskarom van.
Járásmód / Mozgás:
A Pireneusi Hegyikutya mozgása erőteljes és szabad, sohasem nehézkes. A mozgás inkább nyújtott, mint gyors, és nem nélkülöz bizonyos fokú eleganciát. A kutya szögellése lankadatlan járást tesz lehetővé.
Bőr:
Vastag és rugalmas, a pigmentáció gyakran foltos az egész testen.

Szőrtakaró:

Szőr:
Jól strukturált, sima, eléggé hosszú, dús és finom, a farkon és a nyak körül hosszabb, itt kissé hullámos is lehet. A combokat finomabb, gyapjas nagyon dús nadrág fedi. Az aljszőr is nagyon dús.

Szín:
Fehér vagy fehér szürke foltokkal (borz vagy ordas) vagy halványsárga vagy narancs; a fejen, füleken, a farok illesztésénél és esetenként a testen. A leginkább keresett a borz szürke foltos.

Méret:

Marmagasság : Kanok: 70 - 80 cm.
Szukák: 65 - 75 cm.
Elfogadható + 2 cm eltérés a tökéletes típusként megadottól.

Hibák:

Minden eltérés a fentiektől hibának tekintendő, a hiba súlyossága függ annak fokától, és a kutya egészségére és jólétére gyakorolt hatásának mértékétől.
Általános megjelenés:
Az általános megjelenés nehézkes benyomást kelt. Sovány, laza, lomha kutya.
Fej:
Túl nehéz, négyszögletes fej,
Nagyon széles, magas agykoponya,
Túl kifejezett, vagy hiányzó stop.
Ajkak:
Laza ajkak.
Kevés pigmentáció az orron, a szemhéjon és az ajkakon.
Szemek:
Kerek, világos, mélyen ülő vagy dülledt, túl nagy vagy túl kicsi, túl közel illesztett egymáshoz, vagy túl messze vannak. Látható harmadik szemhéj. Kemény kifejezés.
Fülek:
Széles, hosszú, redőzött, túl hátul-hordott, túl magasan illesztett.
Nyak:
Karcsú, kissé hosszú, vagy épp ellenkezőleg, túl rövid, a vállak közé süllyedt benyomást keltő nyak. Túl nagy toka( túlfejlett lebernyeg).
Test:
Hajlott, betört hát, agárszerű, vagy lógó lágyék.
Mellkas:
Túl mély vagy túl szűk, lapos oldal, vagy ellenkezőleg, hordó alakú.
Farok:
Nem eléggé szőrözött, rosszul hordott, túl rövid vagy túl hosszú, aljszőr nélküli, nem görbíti mozgás közben, vagy folyamatosan görbíti, még pihenés közben is.
Mellső végtagok:
Kifelé vagy befelé forduló.
Túl nyitott a lapocka-felkar szög(nagyon nyitott vállízület).
Hátsó végtagok:
Kifelé vagy befelé forduló.
Csánk:
Túl egyenes vagy túlszögelt.
Mancs:
Hosszú vagy szétálló(kiforduló).
Szőrtakaró:
Rövid vagy göndör, selymes, túl lágy vagy hiányos aljszőr.

Kizáró hibák :

Jellem / Temperamentum :
Agresszív vagy félős.
Orr :
Nem teljesen fekete.
Állkapocs :
Előre- vagy hátraharapás, vagy a fogsor bármilyen torzulása.
Szemek :
Hússzín a szemhéjon. Sárga szemek.
Farkaskarmok:
Farkaskarom hiánya, szimpla farkaskarom, vagy csökevényes dupla farkaskarom a hátsó lábon.
Szín:
Bármilyen a standard által nem említett szín.
Méret:
A mérethatárokon kívüli méret.
Kanoknál:
Félheréjűség, rejtett-heréjűség.
Bármely kutyát, amely testi vagy viselkedésbeli abnormitást tisztán mutat, diszkvalifikálni kell.
Megj.: A kanoknak két teljesen kifejlett a herezacskóba leszállt herével kell rendelkezniük.